Helloka!
A felvételis készülés még mindig olyan ''aktív'' részemről, mint tegnap... Annyira nincs kedvem hozzá. Meg mostanában mindent elfelejtek...Ha meg is tanulom, másnap vagy néha már egy óra múlva sem tudom mit tanultam. De ez még a jobbik eset! néha még azt sem tudom, hogy mit tanulok! Kíméletlenül rossz így felvételire készülni, de meg kell csinálni!
Ma kajakon pedig már tényleg rá kellett, hogy jöjjek, valami nincs rendben... Kivételesen lefelé indultunk, nem felfelé. És valamiért nem élveztem annyira az edzést. Máskor imádtam kajakozni, edzeni,mindig alig tudtam várni, hogy elkezdődjön az edzés! De most alig haladtam, labilis voltam... Máskor majdnem mindig legelöl voltam, most engem kellett várni, billegtem a hajóba, féltem a borulástól, a víztől. Amikor nagy nehezen visszaértünk alig tudtam a kajakból kiszállni, elzsibbadt a lábam.
Az egészben az a szörnyű, hogy bármit is csinálok, vagy épp szenvedek Ő jut eszembe. De nem tudok neki sms-t írni, mert nem tudom a számát, neten pedig már 4 napja nyoma sincs. Viszont nagyon szeretnék Vele beszélni, írni neki. De ha nem reagál rá? Mert esetleg nem akar? És ezt megtudom?...Nagyon félek... Reggel azzal kezdődik a napom, hogy megnézem fent volt/van-e neten...Nem vagyok mániákus, csak hiányzik a beszéde, a nézése, a kedvessége...De vajon ez lenne a SZERELEM? Vagy csak én azt hiszem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése